2018. május 16., szerda

Egyszer régen...

"Egyszer régen megbeszéltük, hogy találkozunk. Egyszer régen egy magasabb világban megbeszéltük, hogy megtaláljuk egymást. Jeleket raktunk egymás életébe, hogy felismerjük egymást. Ilyen jelek a mosolyod, a szemed csillogása, a kacagásod, egy érintés vagy egy szó, ami elindítja Benned, hogy felébredj rám és megtaláljuk egymást. .... Ez is karmikus kötelék, hiszen találkoztunk már sokszor... amikor is nem tudott a két Fél Egésszé válni valamiért ....Ennek igazán most van itt az ideje, ezért mindenképpen különleges időszak... a Társak felismerték EGYmást...ez A " hazaérkezés " érzése ... Türelem, akiket Odafent egymásnak rendeltek, egymásra fognak találni. De ahhoz egyforma rezgés szükséges... akinek pedig megemelkedett a rezgése és előrébb jár, már nem tud visszafordulni, halad az Útján, de a kezét nyújthatja a Másiknak. Mert Ők mindig csak előre tudnak menni kéz a kézben és akkor újra lehet kapcsolódásuk... A nő a szerelemben életének mámorrá- teljesülését keresi; a férfi a szerelemben a mámor zárt, folyton fokozódó egészét keresi. Ez a kapcsolat Ajándék, bármi is legyen a vége... A bőrödet sok minden melegítheti, de a lelket csak egyvalami . Egy másik lélek. A másik. És amikor lelked megtalálja párját, akkor bújik hozzá, reggeltől estig, estétől reggelig. És melegíti. Akkor is, amikor bőrödön a hideg szél fut végig. És ennél kellemesebb meleg nem létezik. Az Ő lelke. Hiszen azt a két embert, akiket magasabb erők kötnek össze, semmi nem választhatja el egymástól életük végéig, és még azon is túl..."

2018. május 15., kedd

Hiszem, hogy oka van annak, hogy az életem része voltál…

El kellett telnie egy kis időnek, mire megfelelő távolságból tudtam nézni a dolgokat. Mire eljutottam odáig, hogy átláttam a fájdalom fátylán és rájöttem: a dolgok okkal történnek. 
Jó időbe telt mire rájöttem, hogy a fájdalom is csak ahhoz kell, hogy még közelebb kerüljek magamhoz, és ahhoz, ami boldoggá tesz. Persze, ezt azonnal nem látja az ember, és csak közben jön rá, hogy a folyamat része. 
Mert számtalan módon lehetünk boldogok, de, hogy hogyan, arra magunknak kell rájönnünk. Okkal kerültem össze veled. Szükségünk volt egymásra, hogy megtapasztaljuk, nem egymást keressük. Hovatovább, más típust keresünk. Hogy ez miért olyan fontos? Mert többet nem követem el ezt a hibát. 
De arra is miattad jöttem rá: azért mert valaki fájdalmat okoz neked, még nem muszáj gyűlölnöd őt. Nem kell utáljalak amiatt, hogy nem tudod viszonozni az érzéseimet. Ma már hálás vagyok neked, mert nélküled nem láttam volna meg, hogy mennyire más is tudok lenni. 
Ebbe a “másba” szerettél bele, aki egy kicsit én voltam, de igazából mégsem. Millió félék vagyunk, és ennek a tudatnak ma már tudok örülni. 
Ami pedig téged illet, remélem ma már tudod, hogy nem számít mennyire össze vagy törve, valaki akkor is képes téged szeretni, amikor egyáltalán nem is reméled. 
Úgy hiszem, hogy én azért érkeztem az életedbe, hogy megértsd, nem számít mennyire sérülékeny vagy, azért még szerethetnek az emberek. Hiszen én is szerettelek. Bár te vagy az egyetlen, aki meg tud téged javítani tudd, hogy igenis megérdemled a szeretetet! 
Mindenki megérdemli. Ne félj beengedni másokat, ne félj közel engedni másokat, mert szerethető vagy! 
Hosszú időn át szerettem volna, hogy működjön. Hogy szeressük egymást, hogy legyen MI. 
Aztán rájöttem, hogy a rossz dolgokat kértem. 
 Ma már azt szeretném, hogy találj megnyugvást, és képes legyél talpra állni. Tudd, hogy egy jóval távolabbi sarokból, de itt vagyok, veled vagyok. 
Mindig itt leszek, mert nem tudlak, és nem is akarlak gyűlölni téged. Hiszem, hogy ezért érkeztünk egymás életébe. 
Hogy megtanuljuk, minden okkal történik. 
Mindenki okkal érkezik hozzánk. Csak észre kell venni.

(forrás: http://goodstuff.hu/2018/01/29/hiszem-hogy-oka-van-annak-hogy-az-eletem-resze-voltal/)

2018. május 14., hétfő

Megszólítottál…

"Pedig nem is tudtad. Nem is sejtetted. Nem is akartad. Nem is gondoltál rá. És mégis. Megszólítottál. De nem szavaiddal. Szemeiddel. Azok szóltak hozzám. Elmondták azt, hogy milyen szép a lelked, mennyire gazdag, hogy igazi Kincs vagy. Igen. Lelked szólt hozzám szemeidben, lelked hívott, lelked szólított. Hogy megszólítsalak. Szavaimmal." 

 ~ Csitáry-Hock Tamás ~

2018. május 8., kedd

Összekötve...

"... Nem kell, hogy átöleljen, összegabalyodtunk mi már régen. Talán nem is akkor, amikor találkoztunk, talán ez már elkezdődött valahol a csillagokban, réges-régen. Összekötve. Kibogozhatatlanul, láthatatlanul, de bármilyen távol is járjunk, a szívünkben közel vagyunk. Mint két ellentétes pólus, egymást megszállottan vonzzuk, megszállottan taszítjuk, minden, amit tudunk, csupán az, hogy akarjuk. Olykor csendben ülünk, mintha életünk külön-külön folyna, idegen szemnek, mintha két idegen volna. De amikor elmegy mellettem, a hajamat önkéntelenül is megérinti. Ha nem is figyel rám, létezésem minden idegszálával érzékeli, én pedig csak remélhetem, hogy válasz mosolyom elmeséli azt, ami elmesélhetetlen. Hogy olykor az együtt jelenti számomra a lélegzetet."

~ Manna OWell ~

2018. május 7., hétfő

Egy ölelés...

"Egy ölelés sokkal többet jelent két test érintkezésénél. Egy ölelés azt jelenti: nem vagy fenyegető, nem félek ennyire közel kerülni hozzád, el tudok lazulni, otthon érzem magam, védett helyen, ahol megértenek. A hagyomány szerint valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk."



2018. április 25., szerda

A Nő legfőbb küldetése...

"A nő legfőbb küldetése, hogy a férfit elvezesse a lelkéhez, azáltal, hogy összekapcsolja őt a Forrással. A legrosszabb, amit tehet, hogy elválasztja a férfit a lelkétől, és hagyja őt szeretetlenül bolyongani. A férfi legfőbb küldetése, hogy megvédje a nőt, hogy szabadon, ártatlanul sétálhasson a Földön. A legrosszabb, amit egy férfi tehet egy nővel, hogy csapdába ejti, ráerőlteti a saját útját, és fenntartja ezt az egész élete során." 

~ Cherokee indián bölcsesség ~

2018. április 20., péntek

Még nem jött el a mi időnk...

Van, amikor valaki "berobban" az életünkbe, és érezzük, valami örökre megváltozott bennünk. Átértékeljük az életet, más dolgok lesznek fontosak, mint eddig. Ugyanakkor érezzük, hogy még nem jött el a mi időnk. Csupán érintettük egymást a létezésben, erőt és energiát adva egymásnak a folytatáshoz. 
Az, hogy lelkeink találkoztak, s hogy egymásnak EGYetlenek vagyunk, az Univerzum jelei megerősítették. Amennyire vágyunk az összeolvadásra, sérüléseink olyannyira taszítják egymást a fizikai valóságban. 
S hogy mégis miért kereszteztük egymás sorsát? Hogy tudjuk, ne csak érezzük, tisztulásunk megteremti köztünk a földi mennyországot. Hogy biztosak lehessünk benne, hogy megéri a sok szenvedés. Hogy reményt kapjunk, lelkünk megerősödjön, és felgyorsuljon a tudatosodás folyamata. Hogy megérezzük, kik vagyunk valójában, és mi a feladatunk a létezésben. 
Megmutatták nekünk önmagunkat a másik szemében (lelkében) egy tükrön át, segít szembesülni árnyoldalunkkal, mely megszelídítésre vár. A paradoxon mégis az, hogy rajta keresztül megérezzük angyali mivoltunkat, tiszta lelkünket, a feltétel nélküliséget és az örök szeretet. Megtestesülésünk csúcspontja, amikor a két megtisztult lélek a Földön is egyesül. 
Ő a MINDEN, Ő az egység, Ő Én VAGYOK! 

~ Mohácsi Viktória ~
(http://elozoeletek.blogspot.hu)

2018. április 19., csütörtök

Sosem véletlen, hogy kivel vagy...

"Sosem véletlen, hogy kivel vagy. Ő az, aki a legtökéletesebb tanító a számodra, függetlenül attól, hogy a kapcsolat működik-e vagy sem. És ha egyszer a mélyére nézel a dolgoknak, és önvizsgálatot tartasz, ez nyilvánvalóvá is válik. Az univerzum sosem téved." 

~ Byron Katie ~

2018. április 11., szerda

Akartalak…

Mindennél jobban, mindenkinél jobban. Megtalálni, felfedezni, szeretni. Veled lenni, megélni az életet. Akartam. Akartalak. Aztán mást is akartam. Felejteni. Nem szeretni. Elveszíteni az úton, nem gondolni rád. Soha, soha, soha. Soha nem tudni rólad. De nem lehetett. Nem lehet. Felejteni, nem szeretni, elveszíteni. Csak egyet lehet. Megtalálni. Újra és újra és újra. Szeretni. 

~ Csitáry-Hock Tamás ~

2018. március 28., szerda

Nem mondok le Rólad…

Mert az életéről nem mond le az ember. És Te az Életem vagy. Nappalom és éjszakám, boldogságom és fájdalmam, nevetésem és könnyem. Minden Te vagy. Mindened a mindenem. Kell a kezed a kezemben, szemed a szememben, ajkad az ajkamon, tested a testemen. Mindened kell. Te kellesz Kincsem. Elmondhatatlanul. 

Lemondhatatlanul.

~ Csitáry-Hock Tamás ~